SZERZŐDÉS SZÁMA:
TOP-3.1.1-15-CS2-2019-00001
SZERZŐDÉS CÍME:
“Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata
TOP-3.1.1-15-CS2-2019-00001
“Csanádpalota-Pitvaros-Mezőhegyes hivatásforgalmi kerékpárút megépítése”
SZERZŐDŐ NEVE: Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzat – Pitvaros Községi Önkormányzat – Csanádpalota Városi Önkormányzat KONZORCIUM
Támogatás összege (bruttó Ft) 2 756 215 124
Összköltség (bruttó Ft) 2 756 215 124
|
Tag neve |
Elszámolható költség |
Támogatási összeg |
1. |
Csanádpalota Városi Önkormányzat |
1 780 830 885 |
1 780 830 885 |
2. |
Pitvaros Községi Önkormányzat |
354 844 773 |
354 844 773 |
3. |
Csongrád Megyei Önkormányzat |
879 665 674 |
879 665 674 |
|
Összesen |
2 756 215 124 |
2 756 215 124 |
A projekt megvalósításának kezdete 2020.03.01.
A projekt fizikai befejezésének határideje 2023.11.30.
Tartalom:
A Csongrád Megyei Önkormányzat Csanádpalota Városi Önkormányzattal és Pitvaros Községi Önkormányzattal konzorciumi együttműködést kötött kerékpárút építését célzó TOP-3.1.1-15-CS2 azonosítószámú felhívásra történő támogatási kérelem beadására.
A projekt célja és egyben tartalma Csongrád megye-Békés megye közúti határától kerékpárút építése Pitvaros településen keresztül Csanádpalota városig, mintegy 11,75 km hosszban a 4434 jelű (Gyula-Pitvaros-Makó) összekötő út mentén.
A projekt keretében megépítendő kerékpárút a megyehatáron közvetlen kerékpárforgalmi kapcsolatot fog létesíteni a Mezőhegyesről épülő kerékpárúttal, összekapcsolja Pitvaros Csanádpalotával, és ezzel csatlakozik a Csanádpalotát Kövegy községgel összekötő már meglévő kerékpárúthoz.
A tervezett kerékpárút nyomvonala a 4434 jelű (Gyula-Pitvaros-Makó) összekötő út mentén fut, és a közút szelvényezés szerinti bal oldalán vezet a 57+366 és 69+145 km szelvények között 11,75 km hosszon.
A fejlesztés szükségszerűségét több sajátosság is indokolja.
Az egyik legfontosabb az egyre növekvő helyi és az adott településeken idényszerűen áthaladó gépjárműforgalom. A battonyai nemzetközi határátkelőhely, évről évre jelentős forgalmat bonyolít le, melyet a közelmúltban megépített Csanádpalotai M 43-as autópálya határátkelőhely jelentősen lecsökkentett, de koránt sem szüntetett meg. A nyári szabadságolások és év végi karácsonyi időszakban rendszerint megnő a határforgalom és ezzel arányosan megnő a várakozási idő is mind a nagylaki, mind a csanádpalotai határátkelőhelyeken, ezért az autósok a legközelebbi battonyai határátkelőhelyet választják határátkelésük idejének csökkentésére. Persze az átkelésük idejét a menetidejük csökkentésével is segíteni próbálják, azaz gyakori a jelentős sebességtúllépés. Mindehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a 4434. sz út meglehetősen egyenes, kevés a sebességcsökkentő kanyarok száma, és az egyenes út mindig kedvez a sebességtúllépésnek. A Törökország-Románia felől érkezők vagy a Nyugat-Európa felől érkezők rendszerint egyformán fáradtak már, utazási szokásaiknak megfelelően sokszor az esti, éjszakai vagy hajnali időszakban csökkent látási viszonyok közepette haladnak át ezen a térségen, ezért az előzőekből adódóan a közlekedési veszélyhelyzetek kialakulása arányosan megnőtt a forgalommal.
A másik legfontosabb szükségszerűség az idényszerű mezőgazdasági gépjárműforgalom. Pitvaros, Csanádpalota alapvetően mezőgazdasági jellegű települések, jelentős az agráriumban foglalkozók aránya. A mezőgazdasági gépek magas felépítményűek, rendszerint szélességük is meghaladja az átlagos gépjármű szélességet. Legtöbbször kiegészítő munkagépekkel/adapterekkel egybekapcsoltan, egy vagy két pótkocsi vontatmánnyal terhelten közlekednek, gyakran sáros kerekekkel kanyarodnak fel az úttestre. Fékezésük, kanyarodásuk, egyenesből való kilengésük, tömegük egyenként is jelentős közlekedésbiztonsági kockázatot hordoznak magukban.
A fejlesztés harmadik legjelentősebb szükségszerűségét pedig az adja, hogy növekedett a települések között a kerékpáros forgalom, és így megnőtt az igény a biztonságos kerékpáros közlekedést jelentő elválasztott kerékpárút kialakítására. A települések egymáshoz viszonylag közel, 6-7 km-re fekszenek, ami a kerékpáros közlekedésnek rendkívüli módon kedvez. A viszonylag rövid távolságok jó bebiciklizési lehetőséget kínálnak, ugyanakkor a 4434-es főút burkolat szélessége és burkolatának minősége nem biztosítja a kerékpárosok biztonságos közlekedését. Az úthibák kerülgetése fokozza a közlekedési balesetveszélyes helyzetek számát és rontja a közlekedésbiztonságot.
A fejlesztési szükségszerűségek előbbi három indokát átfogóan erősíti az a tényszerűség, hogy a megnövekedett forgalom az esti, éjszakai és hajnali órákban sem csökken, azaz csökkent látási viszonyok között gyakran épp olyan erős a forgalom, mint nappal.
Nem utolsó sorban szükségszerű indokként meg kell említeni a térség turisztikai potenciálját is. E települések foglalják ugyanis magukba a Maroshát vidékfejlesztési kistérséget, mely országosan is jelentős és egyedülálló turisztikai programmal rendelkezik. A térség meghatározó települése Mezőhegyes város, mely az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának világörökség várományos települése önállóan is számtalan országos és regionális szintű turisztikai attrakcióval bír.
A fejlesztéssel olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedés tud megvalósulni az érintett 2 (4) település vonatkozásában, mely hozzájárul(hat) az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető települési környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez is.
A projekt a települési lakosság mobilitásának környezetileg (levegőszennyezés, zajterhelés) és pénzügyileg (működtetők és a közlekedők oldalán) fenntarthatóbbá tételét szolgálja, ugyanakkor hozzá is járul a TOP 3. prioritási eredményindikátor („A napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya”) értékének közvetlen települési, és közvetve országos növekedéséhez.
A fejlesztés részletes tartalma:
A fejlesztés kapcsán települések közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakítása valósul meg, ezzel járulva hozzá a külterületi kerékpáros közlekedés jelentős fokú biztonságához.
A külterületi kerékpárút építtet szélessége: 2.30 m, hasznos szélessége: 2.00 m
Pitvaros külterületen Mezőhegyes felől a nyomvonal a 4434. jelű Gyula-Pitvaros-Makó összekötő út déli oldalán az út szélétől min. 2 m távolságra kerül elhelyezésre. A külterületi kerékpárút építtet szélessége: 2.30 m, hasznos szélessége: 2.00 m
Pitvaros belterületen a belterületi kerékpárút a Mezőhegyesi út mellett a József Attila utcáig párhuzamos halad, majd a József Attila utcában folytatódik kb 100 m-t, majd a hrsz.: 250 ingatlanon keresztül halad el a Község újonnan épített Egészségközpontja mellett. Ezt követően fordul dél felé a Kossuth Lajos utca keleti (páros) oldalán, és halad tovább ismételten párhuzamosan a 4434. jelű úttal.
Pitvaros és Csanádpalota külterületen a tervezett kerékpárút az útburkolattól szintén min. 2 m távolságra kerül megtervezésre, figyelembe véve az útburkolathoz kapcsolódó mezőgazdasági földutakat.
Csanádpalota belterületen a 4434-es út meglévő körforgalmánál a meglévő gyalogos átvezetés mellett történik a kerékpáros átvezetés. A körforgalom átépítése nem szükséges.
A 4434. jelű út Zöldmező sor keresztezésénél meglévő árok befedése szükséges. Ezt követően a tervezett nyomvonal végszelvénye a Kövegy felé vezető meglévő kerékpárút burkolatához csatlakozik.
A fejlesztés összhangban van a megye stratégiai és horizontális területfejlesztési céljaival, valamint a fejlesztés illeszkedik Csongrád Megye Területfejlesztési Programja 2.4. Közlekedési kapacitások fejlesztése fejezetéhez, ezen belül pedig a környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek elnevezésű megyei stratégiai célhoz és 4. Kerékpárutak építése, kerékpáros útvonalak fejlesztése, kijelölése nevű, a prioritás keretében tervezett intézkedéshez.
A fejlesztés illeszkedik továbbá Csongrád Megye ITP-jének két fő célkitűzéséhez, a megyei gazdaságfejlesztéshez és a településfejlesztéshez, ezen belül szervesen kapcsolódik a 1.2 és 1.3 intézkedéseihez, és a 4. Közlekedési kapacitások fejlesztése és 8. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a környezeti erőforrások megőrzése prioritásokhoz is.
A települések –projekten belüli - költségvetései fedezik a települések bel-és külterületén megépítendő kerékpárút kivitelezési költségeit, a szükséges területszerzési és engedélyezési költségeket, míg a vármegyei önkormányzat projekten belüli költségei fedezik a projektelőkészítési költségeket (megalapozó tanulmány, engedélyes és kivitelezési tervek elkészítése, kötelező nyilvánosság és kommunikációs költségeket, szemléletformálási költségeket , műszaki ellenőri és közbeszerzési szakértői költségeket.